Évek óta ugyanazt gyónom, de Te megbocsátasz nekem szüntelen. Talán sose fogod elvenni tőlem azt az egy-két hibát, amik annyira bántanak, de mégis a mennybe juttatsz, mert tudod, hogy egész életemben igyekeztem, és sose adtam fel. Igen... Havonta gyónok, és mindig elhiszem, hogy mostantól szorgalmas leszek, hogy mostantól nem bántok meg majd senkit, hogy mostantól a türelmem a húgommal szemben törhetetlen lesz, és a többi...
Uram, tudom, hogy Te nem unsz engem, de azt is tudom, hogy a lelki atyám már igen. Kérlek, kegyelmezz neki.
 |
| "Uff..." |
